Zalaszántó község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Lakosság: 1034 fő
Terület: 37.73 km²
Népsűrűség: 27,41 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 83

Fekvése

Zalaszántó a Keszthelyi-hegység közepén, a Keszthely–Sümeg út mellett fekszik. A településről további utak futnak Rezi, Várvölgy és Vindornyalakon át Vindornyaszőlős felé. A község Keszthelyről és Sümegről kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Sopronnal, Győrrel, Kaposvárral és Péccsel is közvetlen összeköttetésben áll.

Története

Zalaszántó első említése 1236-ból való mint a veszprémi püspök prédiuma, ahol különböző szolganépek laktak. A település folyamatosan növelte jelentősségét, és 1378-ra már vásáros hellyé alakult.

1437-ben Zsigmond király a gersei Pethő családnak adományozta a teljes települést, miután minden mezővárosi jogot biztosított számára. A város tartozékai voltak továbbá Rezi, Zsid, Kovácsi és Hidegkút (a mai Tátika-vár romjai környékén).

A törökök először 1555-ben támadták meg a települést. 1564-től pedig már a töröknek adózott, és több támadásnak esett áldozatul. Így a fejlődése hosszú időre megtorpant.

Az 1720-as években kezdett újabb lendületet venni Zalaszántó népesedése. Azonban a mezővárosi jogait többet nem tudta érvényesíteni. Lakosai ugyanúgy adóztak, és robotot végeztek mint a környező falvak lakói. 1740-es években Festetics Kristóf a keszthelyi Festetics birtokhoz csatolta a települést.

A 18. század végén a lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt. Mindössze pár céhbe tömörült takács élt a településen mint iparos, ám az ő feladatukat is nagyban megnehezítette a keszthelyi konkurencia.

A 19. század végén és a 20. század elején Zalaszántó lakossága nagyban nőtt. Ezzel párhuzamosan a cselédek és mezőgazdasági summások aránya is egyre jelentősebbé vált. Így a baloldali eszmék hamar elterjedtek a faluban.

Zalaszántót 1942 óta rendszeres autóbusz járatok kötik össze Keszthellyel. A villanyt 1950-ben vezették be a településre. A korai infrastrukturális fejlesztések ellenére a II. világháború után a községet nagyban sújtotta az elvándorlás, amely a rosszul szervezett termelő szövetkezetének is köszönhető.

Az 1990-es években a település korábbi tisztán agrár profiljával szakítva a turizmusban talált fejlődési lehetőséget, és vetett véget a negatív népesedési változásoknak.

Sztúpa Zalaszántó

Nevezetességei

Sztúpa
Plébániatemplom
Kápolna
Tátika-vár
„Bazaltutca” (természetes bazaltfal)

ASztúpalégifotója

Következő községek

További községek